A nyelvlökéses nyelés kisgyermekkorban élettani sajátosság, a vegyes fogazat kialakulása után azonban kórosnak tekinthető.
A nyelvlökéses nyelés esetében a két fogsor nem záródik megfelelően, valamint a nyelv helyzete és működése is eltérő. A nyeléshez szükséges vákuum létrehozása az arc, ajkak, nyak izmainak segítségével történik; ám ilyenkor ezeknek az izmoknak sem megfelelő a működése.
A nyelvlökéses nyelés fennmaradása tehát harapási és fogazati eltéréseket, beszédhibát okoz. Hosszú távon pedig az állkapocsízület működési zavarát és egyéb fogászati problémákat idézhet elő.
Nyelvlökéses nyelés esetében komplex terápiára van szükség: egyrészt a megfelelő izomműködést kell kialakítani, a fogászati problémákat kezelni, a beszédhibákat javítani. Fontos megjegyezni, hogy a fogszabályozás csak akkor lesz eredményes, ha a megfelelő izomműködést is kialakítjuk: naponta 1000-2000 alkalommal nyelünk- ennyiszer kell a fogakra és állkapocsra gyakorolt erőkkel számolnunk.
A kóros izomműködés kialakulásában szerepe van az ujjszopásnak, ajakszopásnak, cumizásnak, rongyi/ruhák rágásának, szájlégzésnek. Szülőként sokat tehetünk ezen rossz szokások elkerülése, megszüntetése érdekében.
A megfelelő arcfejlődés elősegítése érdekében fontos a helyes testtartás, légzéstechnika, nyelésfunkció, artikuláció kialakítása.
Nyelvlökéses nyelés vagy annak gyanúja esetén több szakember együttműködése szükséges: logopédus, fogorvos, orthodontus, szájsebész, gyógytornász, manuálterapeuta, pszichológus.